Teotihuacan

Teotihuacan romváros Mexikóban. Piramisain kívül a város híres terjedelmes lakónegyedeiről, az úgynevezett "Holtak útjáról" (La Calzada de los Muertos), ami a két nagy piramist köti össze, és számtalan, jó állapotban fennmaradt színes falfestményeiről.

 Holtak útja

A Jaguár palota

Virágzása tetőpontján, az első ezredév első felében Teotihuacan volt a spanyol hódítást megelőző idők legnagyobb városa Közép-Amerikában. Az archeológiai terület (melyet ma San Juán Teotihuacán–nak hívnak és Mexikóváros törvényhatósága alatt áll), körülbelül 40 km-re van északkeleti irányban Mexikóvárostól. 150 és 450 között a város területe több mint 30 km² volt, a lakosság száma 150,000 és 250,000 között volt. A legkorábbi építkezések Teotihuacanban Krisztus után 200-ra tehetőek. Legnagyobb piramisukat, a Nap-piramist (Piramide del Sol), 100 körül fejezték be. Ez a piramis a második legnagyobb az Újvilágban (az első a Cholula  nevű városban található). A városállam befolyása Guatemaláig terjedt. Különböző maja feliratokból a régészek kihámozták, hogy a városi nemesség tagjai Hondurasig is eljutottak. Érdekes módon, a városnak nem voltak látható katonai erődítményei; újabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy harcászati szempontból nem volt nagy különbség Teotihuacan és más, későbbi civilizációk – mint például az toltekek és az aztékok – között
A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a „Holtak útja” köré szerveződött. Elnevezése az aztékoktól ered, akik azt hitték, hogy az utat szegélyező kisebb, lapos emelvények sírokat takarnak, azonban a régészek szerint ezek az építmények pusztán szertartási célokat szolgáltak. Az út a Hold-piramisnál végződik, kétoldalon templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 63 m hosszú, alapja 222×225 m-es. A Hold-piramis (Piramide de la Luna) valamivel kisebb, de arányaiban szebb. A piramisokat sötétpiros színre festették.

 Nap-piramis

 

 A Hold-piramis a Nap-piramis tetejéről

A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollas Kígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával. Az eredetileg templomokkal körülvett teret a spanyolok nevezték el Fellegvárnak, abban a hitben, hogy valaha erődítmény volt – valójában ez volt a város vallásos és politikai életének központja.

 Tollas Kígyó temploma

A Teotihuacan nevet (teōtīhuacān) a nahuatl nyelvet beszélő aztékok adták a városnak, jóval annak elnéptelenedése után. A név megközelítő jelentése "az istenek születési helye". Egy másik fordítás szerint "azoknak a otthona, akik az istenek útját birtokolják". A város eredeti neve ismeretlen.

Itt Többet láthat Mexikóból!!!